Történik: RENDSZERESEN (a későbbiekben ez még fontos lesz!) valamint abban az időben, amikor még a vonat egészen Vácig ment.
Szóval az úgy van, hogy elvileg (és amikor rendben járnak a vonatok) Vácon át lehet szállni egy úgynevezett "zónázó" vonatra, az nem áll meg egészen a Nyugatiig. Tiszta heppiség az egész, 25 perc alatt bent van. A MÁV számára a kihívás ott jelentkezik, hogy ez a vonat 3 azaz három perccel a veresi vonat beérkezése után érkezik meg Vácra. Egy szerencsésebb fejlődés-kultúrájú környezetben élő ember talán most joviálisan mosolyog: hiszen három perc ... a legpraktikusabb ... vonat megérkezik, utas átsétál a másik vonat elé, átszálló vonat beérkezik, utas mosolyog ... Hát nem? Hát nem!
Jelen sorok írója tervezi egyszer kifejteni, hogy mi is lehet az oka annak, hogy a MÁV-nál a menetrend az csak amolyan "viszonyítási alap ... a miheztartás végett", itt legyen annyi elég, hogy az 3-5 perces vonatkéséseket az állomásfőnökök felpántlikázott szűzlányok fogadóbizottságával ünneplik meg.
Ez még úgy el is menne ... ha az üzem-faktor mellé nem jelentkezne az ügynevezett emberi-faktor.
Történetünk szőke hőse egy MÁV alkalmazott Vácon. Fogadja a vonatokat, továbbengedi az átmenő forgalmat. CG-nek szerencséje van munkanaponta megpróbálni a lehetetlent, feljutni Vácig ott a leírtak szerint megkörnyékezni a zónázót és továbbhaladni. Visszafele ugyanez pepitában, zónázó vonattal eljutni Vácra, ott a veresi járatra, remélhetőleg bevárja ...
CG ugyanakkor a következőre lett figyelmes. Gyakran, akár minimális késés esetén is szinte le kell ugorni a vonatról, szaladni, valahogy felhívni az embernek magára figyelmet, és akkor a zónázó vonat egy picit vár. Forgalomirányító szépen bevárja a szaladókat (ha másért nem, hát azért, mert pont a vonat előtt kell átszaladni, és az a sok elütött utas csak szekántkodna, azzal meg csak a papírmunka van, szóval inkább várni hát) és megy tovább az áhított fent említett heppiség.
Van azonban ez a nő, ez a szőke ... nos, CG alapos megfigyelés után arra a következtetésre jutott, hogy abban az esetben, ha ez a bizonyos szőke van szolgálatban, akkor exponenciálisan megnövekszik annak az esélye, hogy a veresi vonalról érkező utas éppen száll le a vonatról, éppen szalad a már bent parkoló átszálló vonat felé, amikor is elindítják azt a nyomorult vonatot, szinte úgy kell lefékezni a rohanásból, nehogy a kifelé araszoló vonat (ld. fent papírmunka, szekántkodás, stb.) ... A vonat ezeket az utasokat térben elválasztja a forgalomirányítótól, aki, mire a vonat elsuhan a bosszankodó utas előtt, már az irodájában ül "Illetéktelen személyeknek a belépés TILOS" táblácska alatt. Azt nem mondanám, hogy nem tudja mindezt, mert az anyázás az égig hallatszik, de mindenesetre törődni nem törődik vele. Azt sem mondanám, hogy csak ő teszi ezt, mert más kolleganője, férfi kollegája is nyilván megteszi (hasonló a hasonlókat vonzza brigádszinten is) de ez a nő ... ez a szőke ... elég annyi, hogy amikor az ember Vác előtt a kanyarban tanakodik, hogy "miajóanyjánakálltmármegintmegezavonatmostmegyelazónázó" akkor hallani bizonyos reménykedő hangokat, "... talán megvárja ..." majd valaki valahol biztosan megjegyzi:"ha a szőke van szolgálatban, akkor biztosan nem!"
Történt egy téli napon, ronda, lucskos idő, jégpálya a peronon, stb ... szóval történt, hogy sietünk sietünk ... azonban nem csak a zónázót, azt nem is láttuk, csak a kanyarban elrobogni, de az utána közlekedő mindenhol megálló lassú vonatot is félő, hogy lekéssük. Kis csapat szalad a vonat felé ... kacsázik, tényleg latyak van, csúszós. amikor is szőke KÖRÜLNÉZ, RÁNK NÉZ, ahogy totyogunk, majd ELINDÍTJA a lassú vonatot (az utolsót abban a kategóriában, amellyel CG időben beérkezik munkahelyére) ... miközben figyeli, ahogy szaladunk ...
Egy kicsit elszámolta magát, mert a lassú vonat nem választja el térben az érkező utasoktól, így nem volt ideje berobogni "Illetéktelen személyeknek a belépés TILOS"-ba, ellenben találkozott egy férfival, aki magából kissé kikelve, de először udvariasan kérte számon, hogy mit is képzel. A szőke ránéz, majd az állami hivatalnokok magabiztos gőgjével, kissé felszegett fejjel közli: Ennek a vonatnak NINCS CSATLAKOZÁSA a veresihez, nem vagyok köteles bevárni!
Ekkor hangzott el egy gyönyörű mondat a férfi szájából (immár nem erőltetve magára az udvarias de legalábbis civilizált szerepet): "MAJD EGYSZER VALAKI JÓL POFÁN CSAP, AZTÁN MAGYARÁZHATSZ A BETÖRT KÉPEDDEL A CSATLAKOZÁSOKRÓL!"
Aztán néhány nap múlva este hazafelé menet CG ül a zónázón, kissé lassan halad, mellette két ember beszélget. Az egyik megjegyzi: "Csak ne késsünk ... vajon megvárja a zónázót a veresi?", beszélgetőtársa válaszol: "Van ott egy szőke nő, ha ő van, akkor nem hiszem." Erre az első: "JAA?! Az a szőke? ... NA, azt egyszer húúú, de pofán csapják!!"
Most se felejtsétek: Valójában nem késtétek le a kanyarban elrobogó vonatot, csak a következőhöz érkeztetek ki túl korán. :-) Keljünk útra hát! :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése